Az idomítólovagláshoz való hozzáállásom a lóval való a hosszútávú együttműködésen alapul. fő szempont szempont, hogy a lónak és lovasnak a tanuláshoz idő kell, minden ló és minden lovas képességeit tekintve egyedi. az eredmény minden esetben a tanulásba fektetett munka hozza meg, a versenysport pedig az eredmény lemérésének egyik lehetősége.
A ló egészsége a legfontosabb alapkő a lókiképzés építményében. Az idomítás során a ló izmoltságát tekintem elsődleges szempontnak, az ebből fakadó háttevékenységet és a hátulsó lábak erősítését, aktivitását. A ló megfelelő izmoltsága biztosítja azt, hogy az izületek, porcok ne kapjanak túlzott terhelést, idő előtt ne menjenek tönkre. Az izomzat építése azonban hosszú folyamat, amelynek legkényesebb és legnehezebb része a hátizom kialakítása. Hiszem, hogy csak a hátból mozgó ló alkalmas arra, hogy megmutassa képességeit, feszesség és fájdalom nélkül tanulja meg a feladatokat és segítse lovasát.
Az oktatás során a legnagyobb hangsúlyt a lovas biztos ülésének és egyensúlyának kialakítása kapja az edzéseimen. A korrekt lovas segítségek elsajátítása biztos és aktív ülés nélkül nem lehetséges, ezek hiányában a lovas akadályozza és nem támogatja a lovat. Törekszem arra, hogy a lovas minél többször átélhesse az "Érzés"-t, ami a lovaglás legfőbb értelmét adja. Aki egyszer megérezte, mindig ezt fogja keresni...És hogy ez miből fakad? Az elengedett, hátból mozgó ló lovassal való együttműködéséből, ami az egyik legcsodálatosabb dolog a világon.
Bíróként végzett munkám során igyekszem a lehető legtöbb segítséget megadni a lovasoknak a fejlődéshez. A kiképzési skála alapelveit alkalmazva a ló-lovas páros megítélése során a harmónia és összhang játssza a legfontosabb szerepet.